Őszi jógatábor / Hargita
Gyimesközéplok - Gyimes
Téma: Egyensúly - biztonság

2021.10. 24 - 29.
Részvételi díj: 115 000 Ft

5 éjszaka félpanzióval

  • Facebook Social Icon

5 éjszakás jógatábor Gyimesközéplokon, Erdélyben

Téma: Egyensúly/Biztonság

Részvételi díj: 115 000 Ft

Az ár tartalmazza az 5 éjszaka szállás és félpanziót Gyimesközéplokon, a jóga és meditációs foglalkozásokat, az elméleti oktatást.

Már többször megjártuk jógatáborainkkal Erdélyt. Mostani alkalommal az északi területet barangoljuk be. Gyimesközéplokon lesz a szállásunk a Skanzenben, ami régi parasztházak megmentésének eredménye. Megtapasztalhatjuk a múltat a hagyományos környezet és a jóga segítségével, ahol a legmélyebben leszünk képesek dolgozni a tábor két fontos témáján, az egyensúlyon és a biztonságon.

A nagy rendezvénycsűr lesz a gyakorlótermünk, vízimalom, múzeum és kápolna található még helyben. Egy melegvizes dézsa, fatüzelésű szauna és sókamra is rendelkezésre áll a jógatáborozók számára.

A környék összes fontos látnivalóját megnézzük, kirándulunk és szekeres és gyalogos túrákat is szervezünk.

Az érintetlen természet ölelésében vizsgáljuk meg magunkban, hogy változik mindig minden, hogyan tudjuk kiegyensúlyozni magunkat, hogyan tudjuk megteremteni biztonságunkat. Belül, önmagunkban. Hogyan tudjuk megérteni,hogy ez a belső egyensúly ott van belül, nincs hozzá szükséged semmire és senkire, ott van benned. A táborban találkozhatsz önmagaddal.

Miután az út hosszú (minimum 10 óra) és az aszfaltutak sem túl jók, ezért aki szeretne, elindulhat 23-án, szombaton, Nagybányán útközben megszállunk, a hazaúton pedig szintén megalszunk igény szerint, Torockón vagy Kolozsváron, 29-én. A szállást lefoglaltam a csoportnak mindkét helyen, csak jelezzétek, hogy ki szeretne így a plusz éjszakával jönni, ami kb 9000 Ft/éj plusz.

Az ár csak az 5 éjszaka szállást tartalmazza és a reggelit, korai vacsorát, aki szeretne ebédelni, megteheti.

​Az utazási költséget, a plusz két éjszakát és a felmerülő programok árát a részvételi díj nem tartalmazza. Telekocsik szervezését segítjük, pontos beosztás október elején várható.

Aki szeretné a plusz 2 éjszakát foglalni, kérem, jelezze és összegzés után segítünk foglalni a csoportnak.

Városok, látnivalók, programok (folyamatosan bővül, frissül, forrás az erdely-szep.hu oldal)):

Gyimesközéplok völgyi és havasi szórványtelepülés. A szórványok nevei jellemzően pataknevek, melyek egy része az itt elsőként megtelepülő csíki székely családok neveit viseli, például Borospataka, Antalokpataka,Kováspataka, stb. A falu Hidegség nevű része, a Hidegség patak a Bükkhavaspataka, Barackospataka, stb. a Gyimesvölgy legszebb része. Gyimesközéplokon őrzik legjobban a gyimesi csángó hagyományokat, népszokásokat, viseletet, táncokat, énekeket. Szerencsénk volt látni az itteniek egyik előadását, elmentünk a táncházi estre, ill. egy ízben láttuk felvonulásukat. Lakossága gyakorlatilag színmagyar, gyimesi csángó

Nagybánya
Nagybánya első lakói a XII. században II. Géza király által telepített szászok voltak. Ez időtájt, 1142-ben még Frauenbach, Asszonypataka volt a neve. Aranyat, ezüstöt és ólmot bányásztak. Királynéi ill. királyi város volt. 1330-tól pénzverde is működött a városban. Mátyás király idejében építették városfalát és bástyáit. Ma már csak a Mészárosok bástyája áll. Egyedi kéthajós gótikus Szent István temploma a XIII.-XIV. századokban épült, villámcsapástól leégett, csak a torony maradt meg. Itt működött a híres nagybányai festőiskola. Szász lakói elmagyarosodtak, ill. a későbbi időszakban magyarok települtek a városba. Trianon előtt közel 80 %-ban lakták magyarok, ma a 115 ezres városban 14 ezer magyar él. A középkori főtér igen látványos, bár az épületek felújítása lassan halad. Legrégebbi épületét Hunyadi János építtette. A hadvezér halála után felesége, Szilágyi Erzsébet lakott a házban.

Gyimesbükk
Gyimesbükk az utolsó falu Erdélyben, a Gyimes völgyben. A falu túlsó végén húzódott Trianon előtt a határ. Ma is áll az egykori vasúti őrház a Rákóczi vár romja mellett, sarkánál az Észak-Erdély visszacsatolásakor a honvédek által betonból és kőből készített magyar korona. A település nyugdíjas tanítónője, Antalné Tankó Mária, aki kénytelen volt román nyelven tanítani a magyar gyerekeket, összegyűjtötte a csángó népviseleti öltözeteket és használati eszközöket, s saját házában múzeumot rendezett be. Gyimesbükk 5400 lakosából már csak 2800 a magyar, mivel az 50-es évek végén Moldvához, Bákó megyéhez csatolták, s akkor megszüntették a magyar iskolát.

Gyilkos-tó
A Gyilkos-tó Erdély egyik legismertebb tájképe, igazi természeti ritkaság, páratlan látvány a rozsdás vörös víztükörből meredező fatörzsek csonkjaival és a tó mögötti Kis-Cohárd irdatlan nagy sziklatömbjével.

Békás szoros
A Békás-szoros méltán nevezhető Európa egyik legszebb természeti ritkaságának. A mészkőbe vájt hasadékvölgy ijesztően magas és függőleges sziklaszirtjeivel mindenki számára maradandó emléket nyújt.

Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós a gyergyói medence keleti felében fekszik átlagosan 810 m magasságban, 1500-1800 m magas hegyek között a Békény patak hordalékkúpján. 20.000 lakosának 92 %-a székely, azaz magyar. A zord környezet miatt viszonylag későn, a XIII-XIV században keletkezett, igazi kemény székelyek lakják.

Magyarfalu
Magyarfalu a legkeletibb csángó-magyar falu, Bákó megyében, túl a Szeret folyón. Itt még most is jól beszélik ősi magyar nyelvünket.

Csíkszereda
Csíkszereda az egykori Csíkszék székhelye volt, ma Hargita megye székhelye. A 42000 lakosú modern város lakosságának 82 %-a magyar, román szót ritkán hallani. A Causescu érában a régi városközpontot részben elbontották, s lakótelepeket építettek helyébe. A szerencsésen megmaradt részen barátságos sétáló utcát hoztak létre. Éttermek, cukrászdák sorakoznak itt. A sétáló utca végén található a magyar konzulátus. A Mikó várban múzeum és skanzen látható.
Csíksomlyó összenőtt Csíkszeredával, annak egy városrésze. Pünkösdkor magyarok százezrei zarándokolnak a nyeregben tartott misére. A város a közeli csíkszépvízi tóból kapja ivóvizét.

 

Csíksomlyó
Csíksomlyó neve a pápai tizedjegyzékben szerepel először, 1334: Sumlov. A név az omladozó hegy jelentésű magyar somlik, somló, somlyó szó, a Nagy-Somlyó hegyről vonódott át a településre, amely két település, Várdotfalva és Csobotfalva egyesülésével jött létre, ma Csíkszereda része.
A Nagy-Somlyó hegyen már a 11.-12. században vár állt, a Sóvár, ennek falmaradványait ill. alapjait Orbán Balázs még látta. A vár a tatárjárás során mehetett tönkre. A Sóvár közelében a 14. században ferences kolostor épült, de egyes feltevések szerint az első kolostor még Szent István idejében épülhetett. A kolostorból már csak kevés falmaradvány látható. A Nagy-Somlyó tetején kilátó is található.

Csíksomlyó első, gótikus, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1442-1448 között építették a ferencesek, Hunyadi János segítségével, a törökök felett aratott győzelem után. A templomot 1661-ben az Erdélybe betörő török-tatár seregek felgyújtották. Ekkor még felújították, végül 1802-ben lebontották. A ma is álló barokk templom, kegytemplom, 1804-1876 között épült fel. A templomban látható az 1510-1515 között hársfából készült reneszánsz szobor, Szűz Mária kegyszobor, melynek számos csodát tulajdonít a hagyomány. A világ legnagyobb ismert kegyszobra, 2,27 m.

A Kis-Somlyó hegyen állnak a kápolnák. A Salvator kápolna a 15. század második felében épült, a 16. században bővítették. A hagyomány szerint Hunyadi János csapatai a Salvator kiáltással rohantak a törökre a győztes ütközetben. A kicsi Szenvedő Jézus kápolna 1810-ben épült. Az első Szent Antal kápolna az 1661-es török-tatár dúlás után épült, többször javították, ill. átépítették. Itt áll a remetelak is. Kicsit lentebb a nyereg oldalán a Makovecz Imre tervezte kápolna. A Kis-Somlyóra vezet fel a keresztút.

A pünkösdi búcsú az első, gótikus templom építése óta szokás Csíksomlyón, de az "igazi" csíksomlyói búcsú hagyománya a néphit szerint 1569-ben keletkezett. Ekkor itt gyülekeztek, innen indultak a Hargitára a katolikus csíki, gyergyói és kászoni székelyek, és a Tolvajos tetőn legyőzték János Zsigmond erdélyi fejedelem seregét, melyet a hitújítás erőszakos elterjesztésére küldött. A visszatérő győztes székelyek ekkor megfogadták: minden évben pünkösdkor elzarándokolnak Csíksomlyóra.

Szent-Anna tó
A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A szabályos kör alakú tó átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. A közelben lévő Mohos-tőzegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböző növényritkaság találhatók.

Kolozsvár
Az egykori "kincses Kolozsvár" mára hatalmas iparváros lett, panel lakótelepekkel. 1914-ben még 61.000 lakosából 51.000 magyar volt. Ma a 320.000 fő 19 %-a magyar. A főbb látnivalók a régi főtéren és körülötte találhatók. S egy igazi magyaros étterem: az AGAPE is a Szent Mihály templom szentély felőli oldalán nyíló kisutcában van. Érdemes megnézni a Farkas utcai református templomot és felkeresni a Házsongárdi temetőt, ahová nagyjaink is temetkeztek.

Torda - Tordai Hasadék
A Tordai-hasadék Erdély egyik látványos kirándulóhelye. A "kettészakadt" hegy már nagy távolságokból látható. A tudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlásával keletkezett. A hasadékhoz számos Szent László legenda fűződik, az egyik szerint mögötte ketté vált a hegy, s a kunok nem tudták tovább üldözni. Lova patkójának nyoma a Patkós-kő. A hasadék kb. 2 km hosszú, az ösvény néhol 200 m magas mészkősziklák között vezet a Hesdát patak hol egyik, hol másik oldalán. A két oldalt kis gyaloghidak kötik össze. A hasadékban 32 feltárt barlang is van.

Torockó
Torockó talán Erdély legszebb székely-magyar faluja. A Székelykő és az Ordaskő közötti szűk völgyben fekszik. Itt a nap kétszer kel fel, mert egy időre eltűnik a sziklák mögött, majd újra előbukkan. Az eredetileg szláv vasbányászattal foglakozó őslakosságot az Árpádkorban főleg német telepes vasművesek követték. A tatárjárás idejében a segítségül hívott székelyek kis várat, erődítményt létesítettek a Székelykő tetején. A falu lakói János Zsigmond alatt áttértek az unitárius hitre. A falut előbb az osztrákok, később Horea román parasztjai gyújtották fel, majd 1870 táján ismét leégett. Ekkor épültek a főteret szegélyező fehér házak. A település lakói jól megéltek a vasművességből, gazdag népviseletük megtekinthető a helyi múzeumban.
A közelben folyó Aranyos folyó a Bihar hegységben ered és a Marosba folyik, nevét az aranyról kapta, évszázadokon keresztül aranymosók nyerték ki a folyóból az aranyat.


Programterv:

​Október 23. szombat - opcionális nap
08:00 Indulás Nagybányára (Budapestről kb. 5 óra)
14:00 Ebéd
Alvás Nagybányán

Október 24. vasárnap
08:00 Reggeli
09:00 Indulás Gyimesközéplokra (6 óra)
16:00 Érkezés, szállás elfoglalása - aki Budapestre jön, annak nagyon korán el kell indulnia, hogy ideérjen
17:00 Könnyű vacsora
18:00 Ismerkedés
20:00 Program átbeszélése

​Október 25. hétfő
07:30 Vinyasa Flow
09:00 Reggeli
10:30 Kirándulás a környéken, vadregényes erdei szekerezés
16:00 Jógafilozófia: Egyensúly
17:00 Könnyű vacsora
19:00 Hatha jóga
20:00 Meditáció
20:30 Kérdezz, felelek!
22:00 Mauna

​Október 26. kedd
07:30 Vinyasa Flow
09:00 Reggeli
10:00 Kirándulás a Békás szoroshoz és a Gyilkos tóhoz, Gyergyószentmiklós
17:00 Könnyű vacsora
19:00 Hatha jóga
20:00 Meditáció
20:30 Kérdezz, felelek!
22:00 Mauna

Október 27. szerda
07:30 Vinyasa Flow
09:00 Reggeli
10:00 Pihenőnap vagy Kirándulás Magyarfalura, a Moldvai és Gyimesi csángók földje
17:00 Könnyű vacsora
19:00 Hatha jóga
20:00 Meditáció
20:30 Kérdezz, felelek!
22:00 Mauna

​Október 28. csütörtök
07:30 Vinyasa Flow
09:00 Reggeli
10:00 Indulás Csíkszeredára, Csíksomlyóra, Tusnádfürdő, Szent Anna tó,Mohos Tőzegláp
17:00 Könnyű vacsora
19:00 Hatha jóga
20:00 Meditáció
20:30 Kérdezz, felelek!
22:00 Mauna

Október 29. péntek
07:00 Vinyasa Flow
08:30 Reggeli utána összepakolás
09:30 Lezáró rituálék, fogadalmak

Hazaút vagy
11:00 Torda/Tordai hasadék kirándulás és opcionális alvás Torockón vagy Kolozsváron
Aki a hazaúton meg szeretne aludni, kérem, jelezze a jelentkezési lapon és foglalunk szállást Torockón vagy Kolozsváron

Október 30. szombat opcionális nap
07:00 és 09:00 között reggeli és hazaút

​​
Mielőtt jelentkeznél, kérjük, olvasd el az általános ismertetőt a honlapon. - Szabályok, feltételek menüpont

​​
Jelentkezés menete:
Adatlap kitöltése fönt!

 

Részvételi díj legalább 40%-nak megfizetése az adatlap alján található fizetési módok szerint