B. K. S. Iyengar: Tanácsok gyakorlóknak és oktatóknak


"Citta vritti nirodah - a jóga a gondolat hullámainak lecsendesítése." - írja Patandzsali a jóga szútra elején. Vagy: "A jóga a tudat változó állapotainak lecsendesítése.” A jóga abban segít, hogy felismerd az önvalót (purusa vagy átman) a tudati mozgások (csitta vrittik) mögött.

A napokban olvastam az iyengar-yoga.hu oldalon egy fordítást Iyengar egyik írásából, amelyben egy nagyon fontos tanácsot ad nekünk. Az alábbiakban arra törekedtem, hogy jobban szemügyre vegyem az írást és értelmezzem a leírtakat, kiválasztva a számomra legfontosabb sorokat:

A tudatunk (citta) mozgása (vrittik), azaz gondolataink, érzelmeink, érzéseink zabolázatlanul folynak. Írányítatlanul hömpölyögnek, konntrollálatlanul mozognak ezzel alakítva minket. Az vagy, amit gondolsz, az vagy, amit érzel vagy előbb utóbb azzá válsz. A gondolataink és érzelmeink rángatnak minket, ezek határoznak meg minket. Vagyis a mozgások hozzák létre a tudatot, a tudat általuk van.

De miért baj ez? Azon túl, hogy azért senki sem szereti kiadni a kezéből az irányítást.

Az a gond ezekkel a vrittikkel, hogy gyakran (vagy inkább általában) félrevezetik gondolkodásunkat és nem jó irányba terelik cselekvéseinket (további gondolatainkat, érzelmeinket), ezért szenvedést (szorongást, félelmeket, bizonytalanságot, boldogtalanságot, nem jó érzéseket) okoznak.

Patandzsali ezeket a vrittiket vitarka vrittinek, helytelen gondolkodási folyamatoknak hívja, amely bizonytalan tudáshoz vezet.

A bizonytalan, logikátlan és etikátlan tudás mögött álló ok alapjában a lobha (vágy vagy sóvárgás), a krodha (harag vagy indulat), végül a moha (káprázat, elvakultság).

Ilyenek vagyunk tehát mi, emberek, így gondolkodunk, így érzünk, így cselekszünk, tele vágyakkal, indulattal, sóvárgással, téveszmével, büszkeséggel és féltékenységgel, és az ezekre alapuló cselekvés a fájdalom, bánat, szomorúság és szenvedés lesz.

Patandzsali az elmén belül megkülönböztetést tesz:

- az elme egyik része az ahamkara - az ún. én-csináló, az öntudat

- a másik része pedig a buddhi - az ész, az értelem

Az öntudat gyakran félreviszi az elmét, ezért az értelemnek gyakran közbe kell avatkoznia, hogy megfelelő irányba terelje. Az embernek erre van tehát szüksége, fegyelmezni a mozgásokat és a helyes irányba terelni őket.

Ezek alapján különbséget teszünk szennyezett elme mozgások között - ezek szenvedést és fájdalmat okoznak (klista vritti), míg a a helyes (tiszta) mozgások az aklista vrittik. A jóga egy olyan erőfeszítés, ami ebben segít nekünk. Igen, erőfeszítés. Nem könnyű, de győzedelmeskedhetünk.

Nézzük tehát leegyszerűsítve az egyenletet:

vágy, harag, elvakultság > helytelen gondolkodás, azaz vitarka vrtti, aklista vrtti > bizonytalan tudás > szenvedés

Nézz rá Patandzsali képére, ahogy összeteszi tenyereit átmándzsali mudrába, mely az alázat szimbóluma. Mit üzen ezzel nekünk? Hajolj meg a kozmikus erő (Isten) előtt és győzd le az öntudatot, hogy meg tudjon mutatkozni az értelem.

Patandzsali abban is segít, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani. Azt mondja:

- a boldogokkal szemben fejleszd ki a barátságosságot (maitrí)

- a szomorúak irányába az együttérzést (karuná)

- az erényesek felé az örömöt (muditá)

- a bűnösök felé pedig a semlegességet (upéksá)

"Rosszindulatúak és gyűlölködők lehetünk avval, aki boldog és jó helye van a világban. Közömbösek, elővigyázatlanok és önzők maradhatunk a szomorú emberrel szemben. Szomorúságba eshetünk az isteni minőségeket kifejlesztett erényes ember láttán, mert úgy érezzük, hiányoznak belőlünk ezek a minőségek, és barátságot táplálhatunk a bűnös ember iránt. Véssük eszünkbe, hogy Narakászura mindezekből az egót (ahankárát) tápláló minőségekből születik."

Patandzsali azt tanácsolja, hogy tanuld meg kifejleszteni ezt a négy minőségeket, gondolkodj, érezz, cselekedj ezeknek megfelelően és figyeld meg, mi történik. Ezek mindenkiben benne vannak, csak elő kell hozni őket. Ez a jóga.

"Maitrí karuná muditá upéksánám szukha duhkha punja apunja visajánám bhávanátah csittapraszádanam. A barátságosság, együttérzés, öröm, illetve a gyönyör és fájdalom, az erény és bűn iránti közömbösség művelése révén a tudat hajlamos lesz a kedvező irányba fordulni, higgadttá és jó szándékúvá válik."

"Műveljük meg az emberi jellemnek ezt a négy aspektusát, hogy műveltekké váljunk."

Patandzsali egy olyan módszert, eszközt adott a kezünkbe, amellyel meg tudjuk szüntetni a bizonytalan tudást és így a szenvedést. "Ha a barátságosság, együttérzés, öröm és semlegesség az a négy támasz, amelyre az emberi jellem épül."

Tanácsok oktatóknak:

Az oktatóknak különösen fejleszteniük kell a bölcsességüket, ugyanakkor alázatosnak kell lenniük. Lehet, hogy lesz olyan gyakorlója, aki jobban gyakorol, mint ő, lehet, hogy több nehezebb vagy izgalmasabbnak látszó pózt tud, mint maga az oktató. Némelyikük viszont lehet, hogy jobban szenvedhet, de az is lehet, hogy gyorsabban ér el eredményt, mint ő, és van, aki nagyon nehéz eset. Ezt látnia kell az oktatónak.

"Ne tanítsd a tanítványokat félrevezető módon. Ügyelj arra, hogy tanításod, magyarázatod, ászana bemutatásod logikus, gyakorlatias, ésszerű legyen és elsőként boldogságot teremtsen a tanítványokban, majd az önvaló fölismerése felé vezesse őket."

A teljes cikk itt olvasható>

Fordította: Drimál István, Okleveles Iyengar Jóga oktató

Forrás: B. K. S. Iyengar: Astadala Yogamala vol. 3. 223.-227. o., Allied Publishers 2014Mentés

#Iyengar #ászana #jógaoktató #Patandzsali

16 megtekintés

Kapcsolat: utkozbenjoga@gmail.com

​created by @adform