Recent Posts

Archive

Tags

Ami lent az fent - ami fent az lent

Ami lent az fent és ami fent az lent - hangzik a jól ismert sor a Smaragdtábláról, a Tabula Smaragdina-ból, a hermetikus filozófia fennmaradt alapiratából. Minden szimbólum, amit tapasztalunk a külvilágban, jelenti ez a szövegrész, mindenből következhetünk saját belső világunkra.

Megfigyeltem így például a csillagjegyek és a csakrák közötti analógiákat, illetve az azokból levezethető, egyező gondolatokat, életfeladatokat.

Szerintem a gyökércsakra, azaz az első csakra megfeleltethető a Bak és a Bika jegyeknek, hiszen mindkettő középpontjában a mértékletesség, a biztonság és/vagy az anyagi javak megteremtése áll.

A szakrális csakra a Ráknak, akinek az érzelmek megélése a legfontosabb és a Skorpiónak, akinek a tudatos és a tudattalan érzelmekbe történő "belemenésről" szól az élet.

A köldökcsakra az Oroszlánnak, akit az önkifejezés, az elismerés, az erő és saját akaratának megvalósítása vezérli, de ide tartozik szerintem a Szűz is, aki által az érem másik oldalát, az alázatot és a visszafogottságot tanulhatjuk meg.

A szívcsakra van középen, ezért megfeleltethető a Mérlegnek, amikor az egyensúly, a kompromisszumok, az igazság, a szépség, a szeretet fontossága maga az élet és ide tartozik vélhetően a Vízöntő is, hiszen ő a teremtés, az alkotás és egyben az idealizmus, a szabadság és a függetlenség szimbóluma.

A torokcsakra az Ikrek, akinek a másik, illetve a megfelelő kommunikáció a legfontosabb és a Kos, amikor a célok kijelölése, a megmondások, a tervek, a rend vagy a rendre utasítás, a fegyelem számít.

A homlokcsakra szerintem a Halak, akit a megérzések irányítanak, aki meglát dolgokat, akit kontroll vagy annak elvesztése jellemez, akinek a folyamatos agyalás, a mozgás és a határtalanság a lényege.

A koronacsakra pedig véleményem szerint a Nyilas, hiszen a szellemi munka, az optimizmus, a hit és a megvilágosodásra való törekvés áll nála a középpontban.

Ezek az energiák, gondolatok és érzelmek mozgatják az embert. A hét fő csakra vagy más hagyományban a 12 jegy. Lényegében ez az életünk. Minden élethelyzetben, életkorban az egyikre vagy a másikra kerül a hangsúly, feladatunk viszont mindig mindegyik területen a legjobbat kihozni magunkból. Mindegyiket együtt harmóniában működtetni magunkban. Minden megfelel egymásnak. Minden Egy, a természet és az Én is az Egyből keletkezett. Amit tehát a Tabula Smaragdina tanít, az a belső kémia, azaz a belső átalakulás. Egyfajta önbeavatás vagy átváltozás, átlényegülés, amellyel az ember a dolgokat és elsősorban önmagát a tökéletesség állapotába helyezi. Ugyanez a jóga!

Az irat az mondja, hogy ugyanazt a fényt, azt az életet adó világosságot, amellyel a Nap a természetet elárasztja és a dolgokat is áthatja, ugyanazt a fényt az ember önmagában is megvalósíthatja. Ez a művelet az alkímia. Aranycsinálásnak azért hívják, mert az arany a Napnak megfeleltethető fém és amikor az ember önmagát fénnyel itatja át, önmagát Nappá, vagyis arannyá változtatja. Vagyis tényleges önmagává.