Recent Posts

Archive

Tags

Királyi jóga

Az Astanga jóga (nyolcfokú) irányzatot rádzsa-, vagy királyi jógának is nevezik, mert a védikus írások (főként az upanisadok) jógával foglalkozó részeinek technikai leírásait rendszerbe foglalva jól értelmezhető képet nyújt a jóga teljes folyamatáról. Ezt a többezer éve létező tudást Patandzsali foglalta össze a jóga alapszövegében, a Jóga-szútrában. Ez a jógaút folyamatként alapelveket tisztáz, irányelveket és módszereket ad a jógát gyakorlóknak, a törekvőnek. Nyolcfokú jógának azért nevezik, mert egy nyolc lépcsőfokból, szintből álló rendszert tartalmaz, ez az a „jóga-létra”, amint halad a jógi, annak érdekében, hogy elérje a samadhi állapotot, a megszabadulást vagy megvilágosodást, az ellobbanást. A nyolcfokú, királyi jóga elméleti hátterének ismerete elengedhetetlen annak számára, aki valójában jógázik, aki erre az ösvényre lép.

Az elkövetkezendő hetekben lépcsőfokról lépcsőfokra haladunk, minden héten megvizsgálunk egy részt. Aki szeretne elmélyedni a jóga filozófiájában annak ez az írássorozat jelentősen segíthet, hogy megértse a jóga filozófiáját, számos gyakorlati, hétköznapi példával illusztrálva mutatjuk be a jóga lényegét, illetve azt, hogy hogyan tud a jóga nekünk a hétköznapokban segíteni. Kérem, hogy majd a bejegyzések alatt bátran tegyétek fel a kérdéseiteket, igyekszem majd minél jobban, akár emailben , hosszabban megválaszolni azokat.​

Az Astanga-jóga nyolc lépcsőfoka

Patandzsali a Jóga-szútra című, rendszerező művében a jóga folyamatának nyolc részét ismerteti. Ezek a szintek, mint lépcsőfokok egymásra épülnek, egymás után segítik a gyakorlót a végső cél elérésében, amely a citta vrtti nirodha, tehát a gondolat hullámainak a lecsendesítése.

1. JÁMÁK Az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek: 1. Erőszakmentesség (ahimszá) 2. Az igazsághoz való hűség (szatja) 3. A lopástól való tartózkodás (asztéja) 4. Önkontroll (brahmacsárja) 5. Elengedés (aparigraha) ​ 2. NIJÁMÁK A magatartásra vonatkozó szabályok 1. Tisztaság (szaucsa) 2. Megelégedettség (szantósa) 3. Lemondás (tapasz) 4. Tanulmányozás (szvádhjája) 5. A tettek és az akarat a Legfelsőbb Lénynek, Isten akaratának való alárendelése (Ishvara pranidhána). ​ 3. ÁSZANÁK Jógagyakorlatok, jógapózok: olyan fizikai gyakorlatok, amelyek testi és mentális egyensúlyt adnak a gyakorló jógi számára. Ezek a pózok nem tornagyakorlatok, hanem inkább olyan felvett, mikor hosszabb, mikor rövidebb ideig megtartott testhelyzetek, amelyek révén az ember megtanulhat uralkodni a test és annak folyamatai felett. Az ászanák csökkentik a fáradtságot, megnyugtatják az idegeket és fegyelmezettségre szoktatják a tudatot. Ezt a lépcsőfokot szoktuk legtöbbet a mai világban a jógastúdiókban gyakorolni.

4. PRÁNÁJÁMA Az életerő szabályozása, a légzésen keresztül az energiaáramlás feletti uralom gyakorlása. A különböző fizikai gyakorlatok elvégzése során a jógi megértheti a finomabb szinteket is, amelybe a prána is tartozik. A prána az életenergiának az első egységét jelöli, amely életet ad minden olyan energiának, amely a fizikai és mentális folyamatokban részt vesz. Így a prána az, amely közvetlenül fenntartja és aktívan tartja (életben tartja) a testet és az elmét, tehát az embert,

5. PRATJÁHÁRA Az érzékek visszavonása és befelé irányítása A külső, anyagi tevékenységek során az elme kapcsolatba lép a környezetünk érzéktárgyaival, az öt érzékszervi működésen, a halláson, a látáson, az érintésen, az ízlelésen és a szagláson keresztül.

6. DHÁRANA A koncentráció gyakorlásához az ember az elméjét minden irányból visszavonja és erejét a további befelé vezető utazásra összpontosítja. Hogy ezt lehetővé tegye a jógi segítségül hív egy koncentrációs tárgyat, mint például egy mantrát (az elme megtisztítását szolgáló imát), vagy egy formát, egy képet. A hosszan tartó koncentráció vezet a következő lépcsőfokhoz, ami a meditáció.

7. DHJÁNA A meditáció a koncentrációnak egy fejlettebb állapota, amelyben az összpontosítás megszakítás nélkül árad és amelynek nincs tárgya. A meditáció szakadatlan folyamatában nyilvánul meg a tudatalatti.

8. SZAMÁDHI A jóga utolsó foka a lelki elmerülés,a megszabadulás, a beteljesülés„az az állapot, amelyben akaratlanul minden kérdésre választ kapsz. A jógahagyományok hangtalan hangnak, a csend vagy a boldogság és béke legfelsőbb állapotának nevezik, amelyben a lélek tisztán látja és aktívan éli lelki azonosságát, formáját (szvarúpa).

Gyakoroljunk fáradhatatlanul!

namasté Alexandra