Recent Posts

Archive

Tags

Bikram, a nem jógi

Megnéztem a Bikram-filmet. Eddig is tudtam a történteket, viszont hallani, látni a bizonyítékokat nagyon megviselt, de közben el is gondolkodtatott.

Hosszú lesz, dőlj hátra nyugodtan.

Többen kérdeztétek, hogy hogy lehet az, hogyha valaki jógázik, sőt jógát oktat és mégis vét a jóga ellen. Erőszakoskodik, árt másoknak szóban és tettben.

Nagyon egyszerű, nem jógázik. Bikram nem jógi.

Mégis hogy lehet ez?

Úgy, hogy a jóga önmagában semmi. Te töltöd meg azzal, aki te valójában vagy. A jóga szembesít. Kihozza belőled azt, aki te tényleg vagy. Nem egy csodaszer, amit, ha beveszel egy pillanat alatt királyfivá vagy királylánnyá változtat. Csodák nincsenek.

Az elme van. És karma. Az is van. De még mennyire, hogy van!

Azért mert jógázol, nem leszel jobb ember. Azért, mert háromszor körbe tudod csavarni a törzsed, nem lesz az életed jobb. Az ászana nem lényeg. Az csak testgyakorlat!

Hogy Bikram mindig is egy ilyen személyiség volt afelől nincs kétségem. Hogy miért tudott kiszabadulni belőle az állati az nem a jóga hatása, hanem egy összhatás.

A kérdés sokkal inkább az, hogy hogy lehet, hogy ennyien követték és követik a mai napig. Ugyan megszökött az igazságszolgáltatás elől, de mégis Mexikóban tartott idén oktatóképzést. Ez hogy lehet?

Hogy lehet, hogy emberek befizetnek és mennek egy olyan emberhez jógát tanulni, aki a legminimálisabb szempontból sem jógi, nemhogy jógaoktató.

Az én elméletem a következő (amúgy a film csak megerősítette bennem a feltételezéseimet):

Többen arról beszéltek a filmben, hogy Bikram elképesztően karizmatikus személyiség. Egy férfi szabályosan sírni kezdett, hogy ő az apjaként tekintett rá. A nők, akik nyilatkoznak, vakon követték. Volt aki azt mondta, betegségei szűntek meg a hatására. Ezért bízott benne.

Szóval, miért van az embereknek szüksége az ilyen figurákra és az ilyen típusú gyakorlásra? Két oka van szerintem. Az egyik az, hogy annyira túlpörgünk, annyira agyon és szétstresszeljük, dolgozzuk magunkat, akkora nagy a feszültség bennünk, hogy muszáj valahogy ezt a tüzet levezetni. Muszáj kivezetni a tüzet, mert különben szétrobbannánk. Erre jó a Bikram-jóga.

A Bikram-jóga a végletekről szól, azok találják meg, akiknek az élete nagyon végtelekig ki van billenve, azokat egyensúlyba tudja hozni ez a fajta gyakorlás. Mert egy ilyen óra után azt érzed jól vagy, boldog vagy, minden ok. Azt érzed, élsz. Közben semmi extra nem történt, csak ki tudott jönni belőled a feszültség, a tűz. Aki ennyire ki van billenve, ott gyors megoldás kell, extrémitás. Erre jó ez a gyakorlás, csak közben iszonyú megterhelő fizikaliag és sokszor, amikor a teremben bent vagy, észre sem veszed, csak utána teszi meg a hatását.

Másrészt, a Bikram- jóga meghatározott ászanák egy pontos sorba rendezve. Tehát aki így jógázik, hogy mindig ugyanazt csinálja fejlődésre éhes és nagy valószínűséggel teljesítménykényszertől szenved. Hiszen így nyomon tudja kívül is követni, hogy fejlődik, mert az biztos, hogyha rendszeresen jár, egyre jobban fognak menni az ászanák, egyre tovább tudja tartani, egyre jobban le tudja rakni, ki tudja nyitni, benne meg tud állni.

Csak ez kit érdekel, ha jógáról van szó!?

A jógában nincs fejlődés! A jógában változás van!

Nincs szükség arra, hogy a tükörben nézd magad és a tegnapi éneddel összehasonlítsd magad. Nincs linearitás. A jóga citta vrtti nirodha. Az elme lecsendesítéséről szól. Az egyesülésről önmagaddal. A tudatalattival történő kapcsolatfelvételről szól. Nem arról, hogy te rád tudod-e rakni mindkét lábadat keresztbe a combodra.

Ha sikerül elcsendesítened az elmét, sikerül kiüresíteni, akkor persze, hogy rá tudod rakni.

Minden ászanát az elme blokkolja, minden merevség az elméből ered. Tehát az, hogy hajlékony és erős leszel a jógagyakorlatok természetes velejárója. Ezért nem mutogatjuk, nem hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, mert ez nem szempont. Kit érdekel, hogy te kézen tudsz állni? Az ászanákat meg lehet oldani jóga nélkül. Ezért a tornászok például minimális gyakorlással minden ászanát meg tudnak csinálni. De ez nem számít!

És ami nagyon fontos, a guru. Bikram. Nagyon keményen beszól, odaszól, trágár módon, káromkodva és durván. Kiabál, rendesen bántó szavakat használ.

Egy egyensúlyban lévő ember azonnal elmegy egy ilyen óráról. Az marad, és sajnos ez a többség, akinek erre van szüksége, hogy így beszéljenek vele.

Két ok miatt.

Vagy így bánt vele gyerekként az apja, az anyja és ehhez van szokva, hogy csak így tud elfogadni instrukciókat, vagy a másik véglet, hogy egyáltalán nem volt fegyelmezve, nem kellett semmiért felelősséget vállalnia és végre itt egy ember, aki megmondja, merre az arra. Aki irányít. Aki irányítani képes másokat, annak hatalma van, ezt láttuk sokszor a történelem során. Akinek hatalma van és nem tiszta a tudata, a szándéka, az lehet, hogy visszaél a hatalmával.

Bikram köt. Elkezdesz függeni tőle és a gyakorlástól. Ha rákattansz bármire ennyire, legyen az akár a jóga, ha valamihez ennyire ragaszkodsz az nem citta vrtti nirodha. Ez biztos. Ott nincs visszavont elme. Ott kötöttség van, nem szabadság.

Akik Bikramot követik, azoknak ezen a két mintán kell elgondolkozniuk, hogy vajon melyik úton haladnak és aztán lépjenek! Mégpedig le róla. Nincs erre szükséged.

.

Amúgy tudjátok, a Bikram-sor szerintem zseniális. Tényleg az.

Jó, hiányoznak belőle a fordított testhelyzetek, de maga a sor jó! A jógával nincs baj, az ászanák sosem hibásak. Tőled fog, az oktatótól függ, hogy mit kezd velük.

Ami nem jó, hogy fűtött teremben végzik. Sokan azért szeretnek a Bikram-órára járni, mert rendkívül jól fogyaszt. De ez megint: kit érdekel? Persze, hogy fogysz, ha megerőltető gyakorlatokat csinálsz 50 fokban. Ebben semmi meglepő nincs. Viszont természetellenes, mesterséges körülményeket teremteni, ami az ízületeknek, az izmoknak, a szalagrendszernek, a szívnek és végeredményben az elmének nem jó. Nem jógikus.

A jóga nem a test. Nem a fizikai sík.

Gyakorolj fáradhatatlanul, de légy résen, tudd, hogy hova, kihez jársz, tudatosítsd, hogy miért vezetett oda a karmád. És ne építsd olyanoknak a birodalmát, akik nem a jóga alapértékeit képviselik életükkel. Aki színpadról tanít egy fotelben ülve, míg te izzadsz és majd meghalsz, miközben neki megy a légkondi a hátára, az kezdjen gyanús lenni. Minimum. Azért mert valamit sokan csinálnak az nem biztos, hogy jó. Sőt.

Ébredj fel. Gyakorold a tudatosságot. Merj kilépni a rossz mintákból.

Én igyekszem mindenkit mindig önállóságra nevelni, úgy irányítani, hogy a saját szabadságának megtalálása legyen az első. A belső erőfeszítés, a belső tanító feltámasztása az én célom benned.

Remélem, sikerül.

Hari Om,

Alexandra

A film fent van a Netflixen. Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=_JFQIZtc-q8