Recent Posts

Archive

Tags

A szeretet művészete

Olvasom Erich Fromm: A szeretet művészete című könyvet. A 20. század egyik legjelentősebb filozófusa oda jut, hogy a szeretet a kulcs mindenhez. A lélektan végső törekvése, ahogy ő fogalmaz. A szeretet az ember legerősebb vágya, mégis, ha nincs kiegyensúlyozott párkapcsolatunk, vagy nem bánunk másokkal szeretettel és velünk sem mások, azon túl, hogy boldogtalannak érezzük magunkat, nem igazán teszünk ellene semmit.

A szeretet mesterévé kell válnunk. Dolgoznunk kell érte.

Valami ilyesmit mond a jóga is, hogyha az emberben megjelenik az egyensúly, akkor az együtt jár a szeretet megjelenésével.


Ahol szeretet, ott egyensúly.

Ahol nincs szeretet, ott nincs élet.

Fromm szerint három dolgot kell gyakorolni, hogy a szeretet mesterévé váljon az ember: a fegyelmet, a koncentrációt és a türelmet.

Mit jelent a fegyelem? Nagyon egyszerű dolgokat: mindig ugyanakkor kelni, időt szakítani elmélkedésre, olvasásra, zenehallgatásra, sétára. Nem merülni el a pótcselekvésekben, nem enni/inni többet vagy kevesebbet a kelleténél. Rendszert vinni az életbe.

És mi a koncentráció? Megtanulni jól egyedül lenni önmagunkkal. Ha megtanulunk jól egyedül lenni paradox módon ez segít abban, hogy jól megtanuljunk szeretni. Ahhoz, hogy minket szeressenek, vagy szeressen valaki, először nekünk kell megtanulni szeretni.

Ha azért vagyok csak valakikkel, hogy ne keljen egyedül lennem, az csak a ragaszkodást erősíti. A koncentráció, vagyis a figyelem összpontosításának a gyakorlata azt jelenti, hogy nem másra figyelek, hanem önmagamra. Amikor megtanulok teljességgel a jelenben élni, az itt és mostban lenni.

Ezt gyakoroljuk a péntek esti online meditációkban.

És végül a türelem? A koncentrációhoz türelemre van szükség. Türelem azt jelenti, hogy tudod, hogy mindennek megvan a maga ideje és, hogy soha nem kell erőltetni semmit.

Még egy nagyon fontos dolog kell ahhoz, hogy jól tudjunk szeretni mégpedig a nárcizmust kell leküzdeni. Mert a nárcisztikus ember csak azt éli meg valóságosnak, ami benne magában van. A külvilág nem érdekli, csak azt nézi, hogy neki mi az, ami árt vagy használ. Saját maga körül forog, mást nem tud szeretni.

A nárcizmus ellentéte a tárgyilagosság, amikor a világ kinyílik, mintha felülnézetből jelenne meg. Amikor a külvilágot olyannak látja valaki amilyen, vagyis képes az objektivitásra. Ha az ember le tudja választani a vágyait és a félelmeit, akkor tud objektív lenni. Objektív lenni azt jelenti, tudatosnak lenni.

Ha megjelenik valakiben a tudatosság, akkor képes csak szeretni!

A tudatossághoz vezető eszköz a jóga. A tudatossághoz alázatra van szükség, másképp nem jön létre. A szeretet tehát egy olyan képesség, amihez alázat kell. Az alázathoz pedig fel kell tudni nőni, felnőtté kell válni, abba kell hagyni a szülők és a környezet hibáztatását, meg kell tudni különböztetni, hogy hol érnek véget bennünk Ők, és, hogy hol kezdődik az Én.

Mindezekhez hinni kell tudni másokban és magunkban. Aki nem hisz másokban, nem tud igazán szeretni, és ezáltal ő sem lesz szerethető. Ahhoz, hogy az ember merjen hinni pedig bátorságra van szükség, kockázatot kell tudni vállalni, hogy az ember elfogadja, hogy csalódhat, hogy fájdalom is érheti.


De "Inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek…mondja Múller Péter. Aki úgy él, hogy a védettséghez és a biztonsághoz ragaszkodik, annak nem lehet hite; aki elrekeszti magát a távolságtartásban az önmagát ejti foglyul.

"Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire, teljesen odaadni magunkat abban a reményben, hogy szeretetünk majd szeretet hoz létre a szeretett személyben is.”

Szerintem ez az egyik legmegrázóbb és legszebb, amit valaha írtak a szeretetről.

Merj hinni! Törekedj a tárgyilagosságra! Nőj fel! Legyél alázatos! Szeress önmagaddal lenni! Tanulj fegyelemmel élni.

Ajánlom erősen ezt a könyvet. Szeretettel.

Brávácz Alexandra


A meditációkhoz itt tudtok csatlakozni> #ErichFromm #szeretet